home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9309
/
ELECAD.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-04-18
|
8KB
|
133 lines
@VElektro CAD@N
@VSzámítógéppel számítógépet@N
Az elektronikai területen vetették be tán legelôször a
számítógépes tervezést, hiszen ez volt a számítógéphez
legközelebbi terület. Kis sci-fis túlzással állíthatjuk: a
számítógépet számítógép tervezi.
A nyomtatott áramkörök (NYÅK) tervezése szenzációs
feladvány, mint egy sakkmeccs vagy a Rubik kocka. Egy
bonyolult és sûrû NYÅK-rajzolaton az utolsó szálaknál
elfogy a hely, szorít a határidô: fogy a kávé. A vérbeli
tervezô igyekszik elkerülni az átkötô madzagot, órákig
bogarássza a lehetôségeket, hogy a problémára sikerüljön
megtalálni a megoldást. Régen hálóval ellátott pauszra
ragasztották a kis csíkocskákat. A csíkocskák hol leestek,
hol elcsúsztak, mindig volt velük valami baj. Sokáig csak
egy vagy kétoldalas nyákokat terveztek, ezt még lehetett
ragasztgatási technológiával követni, de a többrétegû
NYÅK-kok készítésénél ez már emberkínzás számba ment.
Az egyik elsô nyomtatást segítô program a Smartwork volt, a
80-as évek elsô felében sikerült vele megismerkednem. XT-n
kiválóan futott, CGA monochróm képernyôn is lehetett vele
tervezgetni. Legfôképp arra volt jó, hogy a ragasztási
technológia helyett a képernyôn tervezzen vele az ember.
Fix rasztere a 2,54 mm-es (col) kiosztáshoz igazodott. A
továbbfejlesztett változata képes volt arra, hogy egy
oldalon megkeressen egy lehetséges útvonalat. Mire ez a
változat eljutott hozzánk, addigra a komolyabbak is
megjelentek.
A nyomtatott áramkör tervezésnek két nagy fázisa van. Az
elsô az alkatrészek elhelyezése, a második a vezetékek
elhelyezése a kapcsolási rajznak megfelelôen. A kapcsolási
rajz elkészítéséhez, amely megelôzi a NYÅK-tervezést,
szintén készültek segédeszközök. Ezzel a tervdokumentáció
olyan formában készülhet, hogy az ember számára olvasható,
és a számítógép is el tudja készíteni belôle a huzalozási
vázlatot, amely alapján majd a NYÅK-ot készíti. Majd minden
NYÅK-tervezô program rendelkezik kapcsolási rajz
tervezôvel, de ezek közül leginkább az OrCad terjedt el. A
programot sokan csak dokumentálásra használták, a NYÅK
tervezését nem bízták a számítógépre.
Ha a gépi huzalozási vázlat valamilyen formában
rendelkezésünkre áll, akkor az ismert NYÅK-alakzaton kell
az alkatrészeket elhelyezni. Van sok rögzített helyû
alkatrész (például a csatlakozó), de a szabadon
elhelyezhetôkkel van a legtöbb gond. Az alkatrészek jó vagy
rossz elhelyezése erôteljesen meghatározza további
sorsunkat. A rossz kiosztás többnapi fölösleges munkát
jelent, s természetesen újra neki kell rugaszkodnunk...
A második fázis, a vezetékek elhelyezése. Itt is több
szempontot kell figyelembe venni: földrendszer, tápellátás,
zavarszûrés, áthallás, jelterjedés és hasonló, a tervezô
életét keserítô dolgok. A vonalvastagságok és a vonalak
közti közök is igen fontosak. Ezek határozzák meg, hogy egy
adott helyen hány vezetéket tudunk átpaszírozni. Szokás az,
hogy az egyik oldalon a ""függôleges", a másik oldalon
pedig a ""vízszintes" irányú vezetékeket húzzák. Ez persze
nagyon sok helyet és az egyik oldalról a másik oldalra való
átmenetet jelent, amelynek megint csak extra helyigénye
van, nem is beszélve a lyukfúrási és galvanizálási
költségrôl. Minden egyes lyuk lényeges problémákat hordoz:
a NYÅK-elôállítók általában a furatok száma szerint
kalkulálják az árat, a gyártástechnológia esetleges hibái
is a lyukaknál jelentkeznek. îgy aztán érdemes spórolni az
átvezetésekkel. Ebbôl talán mindenki számára látható: egy
jó NYÅK elkészítése nem egyszerû feladat.
Az elsô programok óta nagyot fejlôdtek a NYÅK-tervezôk. A
80-as évek közepén ezeket még nagygépeken futtatták, de az
újabb programok PC-n is kellemes tempóban mûködnek. A
legismertebb (és leggigászibb) program a PCad. A 80-as évek
közepén a 100 Mbyte-os méret irtózatosnak tûnt.
Dokumentációja fél méternyi. Ezzel megtervezhetjük az
áramkört, elhelyezi az alkatrészt, elkészíti a NYÅK-tervet.
Van egy automatikus visszajavító képessége is, tehát egy IC
tokban lévô több azonos funkciójú elembôl azt választja,
amelyik a bekötés szempontjából a legkellemesebb. Ezt
természetesen a kapcsolási rajzba is bele kell írni.
Aki szerényebb, és gyorsabban akar eredményt, az a népszerû
OrCAD kapcsolási rajz tervezôbôl induljon tovább. Ehhez is
elkészült a NYÅK-tervezô, de csak a II-es verziója
használható, az elsô változat csak lefagyni tudott jól.
Helyette más NYÅK-tervezô is ajánlható, hiszen az OrCAD
többféle kimeneti formátummal rendelkezik, így sok
tervezôprogramhoz illeszthetô, például a nálunk is kapható
Padshez vagy a CadDyhez, melynek szintén van NYÅK-tervezô
alrendszere. (A CadDy az elektromos kivitelezés minden
fázisát segíti, kezdve az erôsáramú nyomvonalrajztól a
gyártásdokumentációs rendszeren át a
rendelésnyilvántartásig.)
A kész terv utómunkálatai a program által készített
gyártófilm levilágításával indulnak, majd egy rendszerint
automata gépsoron elkészül a NYÅK-széria.
Ezután jön a bemérés. A nagy sorozatban elkészült üres
NYÅK-okat NYÅK-mérô automaták tesztelik. Ha a NYÅK-lemez
jó, akkor az automata gépsor beülteti az alkatrészeket,
majd a bemérô automatára kerül a szerelt panel. A
csatlakozási pontokon keresztül funkcionális tesztnek vetik
alá a kártyát, de pontosabb bemérés érdekében a
mérôautomata mérôtûkkel is kapcsolódhat a NYÅK-lemezhez. Ha
az áramkört be kell állítani, kis motorhajtású csavarhúzók
""támadják meg" a panelt, és addig csavargatják a beállító
potenciOmétereket, míg minden a legtökéletesebb nem lesz.
Most már csak helyére kell tenni az áramkört.
Kis szériánál egy tapasztalt bemérô-mérnök végzi el a
tesztelést lépésenként. Kis csavarhúzójával addig tekergeti
az alkatrészeket, amíg a mûszeren a megfelelô értéket nem
látja.
A használatkor jelentkezô típushibák elkerülhetôk, ha az
áramkörszimuló programokat alkalmazunk az áramkör
tervezésekor. Bár alkalmazásuk idôigényes, szélsôséges
adatok (feszültség, hôfok, órajel) megadásával a várható
viselkedés károsodásmentesen vizsgálható, és ez nagy
sorozat esetén mindenképpen kifizetôdô.
Haladunk a számítógép tervezte számítógép felé, de az
emberi agy ma még nélkülözhetetlen!
@KKrizsán György@N